John Lennon
John Ono Lennon - (Liverpool, Egyesült Királyság, --1940. október 9 -- New York, USA, 1980. december 8.), MBE (Member of Bristish Empire =a Brit Birodalmi Rend tagja), a 20. század egyik legnagyobb hatású énekese, zeneszerzője, költője. 2002-ben a BBC egy közvélemény kutatás keretében összeállította a 100 legnagyobb brit névsorát, melyen Lennon a 8. lett.
A legendás Beatles együttes tagja, szövegírója, gitáros, zeneszerző.
A Liverpool College of Art növendékeként kezdett zenélni. Első együttesét Quarrymen néven alakította meg (Paul McCartneyval), majd névváltozások és személycserék után ebből formálódott 1959-ben a Beatles együttes. Ezután hamarosan a világ legismertebb beatzenekarává váltak. Lennon az együttes gitárosa és énekese volt, zenét is szerzett, és természetesen szerepelt a Beatles világsikerű filmjeiben, az Egy nehéz nap éjszakájában és a Helpben. 1965-ben társaival együtt az angol királynőtől lovagi címet kapott. Ő írta a Beatles dalok szövegeit, amelyek az idő haladtával egyre intellektuálisabbak lettek. Második felesége, Yoko Ono hatására 1968-ban kezdett lemezeket készíteni az együttes nélkül. Távolodása a Beatlestől az 1967-es Bors őrmester lemeztől egyre nyilvánvalóbb lett, döntő szava volt abban, hogy a "gombafejűek" felhagytak a koncertezéssel. A Beatles 1970-es felbomlása után sikeres szólókarriert ért el. Békedalaitól remélte, hogy elfeledtetik a közönséggel a Beatles- korszak "zsengéit". Legkitűnőbb albuma az 1971-es Imagine, melynek címadó számában John egy olyan világról énekel, amelyben nincsenek országok, nincs vallás, az emberek egyenlőként élnek benne. Második gyermeke születése után öt évre visszavonult a nyilvánosság elől, s fiát nevelte. 1980-ban készített egy közös lemezt Yokóval, s ugyanezen év decemberében merénylet áldozata lett. Gyilkosa, Mark Chapmann életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Lennon 1968 és 1980 között 12 nagylemezt készített.
Rododendron virágzás jeliben
Nyugat-Dunántúl egyig vadregényes szegletében található a rododendronok gyűjteményes kertje a Jeli arborétum. Minden év májusában látogatók ezrei utaznak el ide, hogy gyönyörködjenek a természet e szemet gyönyörködtető megnyilvánulásában.
A térképen hiába is keressük Jeli községet, nem fogjuk megtalálni, lévén az már a középkorban elpusztult. Az idevezető út sok autóstérképről is hiányzik. Az iránymutató táblát Kám községben találjuk a 8-as és a 87-es út kereszteződésénél. Innen cirka 3, 5 km az arborétum bejárata, amely gyalogosan sem olyan nagy táv azoknak, akik távolsági busszal vagy más alternatív módon érkeznek. Májusi hétvégeken tömeges zarándoklat indul Jelibe. A rododendron-csodák mellett arra is készüljünk fel, hogy ilyenkor az arborétum közel sem egy békés, andalgásra csábító hely. A parkolóban alig lehet helyet találni, a buszok ontják a turistacsoportokat, az arborétum ösvényein egymás lábát tapossák a látogatók. Szerencsére a virágok ettől még gyönyörűek, a terület nagy, így beljebb már jobban eloszlanak az emberek, a kert pedig ekkor is roppant tiszta és gondozott. A Jeli arborétum Abrózy-Migazzi István gróf nevéhez fűződik. Első arborétumát a Felvidéken létesítette, s már annak híre bejárta Európát. Amikor az első háború következményei miatt elveszítette azt a birtokot, úgy gondolta, Vas megyében, a Kemenesháton valósítja meg élete fő művét. A Kám melletti terület alkalmasnak ígérkezett, mivel megfelelő talaj, sok csapadék, szárazföldi, szubalpin és szubmediterrán klíma találkozik itt. A munkát 1922-ben kezdte el, s egészen 1933-as haláláig dolgozott a kerten. Szerencsére a viharos történelmi évtizedek ellenére mindig akadtak, akik szívügyüknek tekintették az arborétumot, így az nemcsak megmaradt, de fejlődött, kibővült az idők folyamán. Jelenleg a Szombathelyi Erdészeti Rt. Kezelésében áll
Nyugat-Dunántúl egyig vadregényes szegletében található a rododendronok gyűjteményes kertje a Jeli arborétum. Minden év májusában látogatók ezrei utaznak el ide, hogy gyönyörködjenek a természet e szemet gyönyörködtető megnyilvánulásában.
A térképen hiába is keressük Jeli községet, nem fogjuk megtalálni, lévén az már a középkorban elpusztult. Az idevezető út sok autóstérképről is hiányzik. Az iránymutató táblát Kám községben találjuk a 8-as és a 87-es út kereszteződésénél. Innen cirka 3, 5 km az arborétum bejárata, amely gyalogosan sem olyan nagy táv azoknak, akik távolsági busszal vagy más alternatív módon érkeznek. Májusi hétvégeken tömeges zarándoklat indul Jelibe. A rododendron-csodák mellett arra is készüljünk fel, hogy ilyenkor az arborétum közel sem egy békés, andalgásra csábító hely. A parkolóban alig lehet helyet találni, a buszok ontják a turistacsoportokat, az arborétum ösvényein egymás lábát tapossák a látogatók. Szerencsére a virágok ettől még gyönyörűek, a terület nagy, így beljebb már jobban eloszlanak az emberek, a kert pedig ekkor is roppant tiszta és gondozott. A Jeli arborétum Abrózy-Migazzi István gróf nevéhez fűződik. Első arborétumát a Felvidéken létesítette, s már annak híre bejárta Európát. Amikor az első háború következményei miatt elveszítette azt a birtokot, úgy gondolta, Vas megyében, a Kemenesháton valósítja meg élete fő művét. A Kám melletti terület alkalmasnak ígérkezett, mivel megfelelő talaj, sok csapadék, szárazföldi, szubalpin és szubmediterrán klíma találkozik itt. A munkát 1922-ben kezdte el, s egészen 1933-as haláláig dolgozott a kerten. Szerencsére a viharos történelmi évtizedek ellenére mindig akadtak, akik szívügyüknek tekintették az arborétumot, így az nemcsak megmaradt, de fejlődött, kibővült az idők folyamán. Jelenleg a Szombathelyi Erdészeti Rt. Kezelésében áll
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
